R�viden a spanyol nyelvr�l

A klasszikus spanyol nyelv alapj�ul szolg�l� kaszt�liai spanyol (castellano) az orsz�g legelterjedtebb nyelve: a lakoss�g 65 sz�zal�ka besz�li anyanyelvek�nt. A spanyolt emellett a vil�g 19 orsz�ga ismeri m�g el hivatalos nyelvk�nt, dialektusaival egy�tt �gy azt k�r�lbel�l 250 milli� ember besz�li.

   Andal�zi�ban az andal�z dialektus k�l�nb�z� v�ltozatait besz�lik, de mindenki �rti az irodalmi spanyolt is. Ez a nyelvv�ltozat a castellan�t�l f�k�nt a kiejt�sben t�r el, de sz�mos t�jjelleg� sz�val is tal�lkozhatunk.

   A Spanyolorsz�gba l�togat�nak felt�tlen�l �rdemes n�h�ny sz�t megtanulnia spanyolul, m�g akkor is, ha besz�li valamelyik vil�gnyelvet. A spanyolok ugyanis nem arr�l ismertek, hogy besz�ln�nek angolul vagy n�met�l – �gy azt�n, ha boldogulni akarunk, nek�nk kell alkalmazkodnunk. Ezen az oldalon t�mak�r�nk�nt csoportos�tva k�zl�nk n�h�ny hasznos kifejez�st, ezek birtok�ban m�r b�tran nekiv�ghat az utaz� Andal�zia felfedez�s�nek.

   A spanyol kiejt�s nem neh�z, de n�h�ny alapszab�lyt ismerni kell hozz�. A magyart�l val� f�bb elt�r�sek a k�vetkez�k:

  A magyarral ellent�tben a mag�nhangz�k f�l�tti �kezettel nem azok hossz�s�g�t (id�tartam�t) jel�lik, hanem a sz�hangs�ly hely�t (amennyiben az elt�r az �ltal�nos szab�lyokt�l). A hangs�ly �ltal�ban az utols� sz�tagon van – kiv�ve az n-re �s az s-re v�gz�d� szavakat, amelyekben a hangs�ly az utols� el�tti sz�tagra ker�l.

   A spanyol f�nevek lehetnek h�m- vagy n�nem�ek, amit a n�vel� megfelel� alakj�val jelz�nk (a hat�rozott n�vel�: el �s la; a hat�rozatlan n�vel�: un �s una v�ltozatban). A f�n�v nem�t �ltal�ban v�gz�d�se hat�rozza meg: az -o v�g�ek h�mnem�ek, az -a v�g�ek n�nem�ek. A mell�knevek z�m�t (kiv�ve az -e v�gz�d�s�eket) egyeztetj�k a f�n�v nem�vel �s sz�m�val (a feh�r h�z = la casa blanca, a feh�r h�zak = las casas blancas; az �j �v = el año nuevo, az �j �vek = los años nuevos). A t�bbes sz�m jele az -s vagy az -es.

�dv�zl�s, bemutatkoz�s

Egy�b udvariass�gi fordulatok

T�j�koz�d�s

Posta